Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Mennyit kaszálnak a kereskedõk a karácsonyi vásárokon? Salgó Andrea, HVG, 2006. december 18. A Gyurcsány-csomag megszorításai, a növekvõ adóterhek ellenére vásárlási lázban ég a város. A karácsony idén is a vásárlás ünnepe maradt. De vajon a plázákhoz hasonlóan futnak-e még a hagyományos karácsonyi vásárok is? A hvg.hu arra is kereste a választ, hogy kinek éri meg standon árulni, s mennyit lehet szakítani egy hónap alatt? Ahelyett, hogy az emberek pénztárcáját súlyosan érintõ jövõ évi változások visszavetették volna a vásárlói kedvet, szemmel láthatóan "dübörög" a kereskedelem. A város gyakorlatilag naptól és napszaktól függetlenül járhatatlan a pénzüket elszórni vágyó, üveges szemû áldozatoktól. Vásárlási láztól forrnak a plázák és  a belvárosi üzletek. De mi a helyzet a hagyományosnak mondható karácsonyi vásárokkal? A Vörösmarty téren árulni presztízst jelent. Aki lemarad, az kimarad, legalábbis ami a standokat illeti. Az árusok többsége minden évben visszatér, de aki egy évet kihagy, nem biztos, hogy jövõre rajta lesz a vásározók listáján – értesült a hvg.hu. Idén akkora volt a túljelentkezés, hogy - az eseményt már nyolcadik éve szervezõ - Budapesti Turisztikai Kht. kénytelen volt kettõvel több pavilont állítani, mint a múlt évben. Összesen 120 népmûvész kapott ezáltal lehetõséget egyedinek szánt divatékszere, szárított narancs és fahéjból készült lakásdíszei népies kerámiái bemutatására – tájékoztatta a hvg.hu-t Horváth Vanda, a kht. PR-menedzsere. Mézeskalácsot, karácsonyi édességet, népi ételeket illetve rétest hat-hat, kürtõskalácsot kettõ standnál árulnak. A vásár célja már a kezdetektõl az, hogy tucatáruk helyett igényes népmûvészeti és egyedi iparmûvészeti alkotásokat mutasson be évente közel 500 ezer budapestinek és ide látogató külföldinek. Négy évvel ezelõtt még az egyik online újság a vásár színvonalát csepülte, amikor a mûanyagpoharas kiszolgálásról számolt be. Tavaly óta viszont már betétdíjas kerámia bögrébõl fogyasztható a forró ital. A forralt borral együtt megvásárolt bögrét pedig nem muszáj azon a helyen visszaváltani, ahol vették, hanem bármelyik Vörösmarty téri „talponállóban” meg lehet szabadulni tõle. Így az elsõ körben két személyre kifizetett 1700 forintból a leleményes borozó egy ezrest is visszakaphat. A visszajáró azonban ritkán marad a vendég zsebében, a hideg és a vásárlási láz újabb és újabb vásárlásra ösztönzi a szomjas vevõt. Mélyebben kell a pénztárcájába nyúlnia annak, aki nézelõdés közben megéhezik. Egytálétel négy személynek minimum ötezer forintba kerül, ami a tulajdonos szerint is borsosnak számít, fõként talpon állva. Jóllehet az árak két éve változatlanok, az étkezde a prémium árkategóriájú helyek közé tartozik – mondta egyetértõen a melegkonyhát üzemeltetõ családi vállalkozás egyik tulajdonosa. Hozzátéve, hogy a kereslet ennek ellenére nagy, ráadásul egyre több az évek óta visszajáró vendég. Igaz, a tulajdonos sem a bevételrõl, sem a standdíjról nem volt hajlandó beszélni, nem valószínû, hogy ilyen árak és ekkora vendégkör mellett gondot okozna a bérleti díj feletti nyereség kitermelése. Több, mint lehetõség Forralt bort és meleg ételt a jelek szerint tehát megéri árulni, de vajon hányan kíváncsiak a kovácsra, s mennyien vásárolnak kétkezi munkával készített vásárfiát? Többen, mint gondolnánk. A hvg.hu-nak nyilatkozó zoknitalpú kerámiaperselyt elõállító kézmûves például könnyedén kitermeli a félmillió forintos bérleti díjat, s állítása szerint még jócskán marad is a januártól márciusig tartó uborkaszezonra. A kovácsolt vas rózsát és egyéb figurákat árusító Kocsy Márton ezzel szemben nem a bevételt, hanem a lehetõséget, a presztízst tartja a vásár legnagyobb hozadékának. Mint mondta: a kovács céhet képviselõk közül sokaknak ez az egyetlen alkalom, hogy megismerjék a termékeit. A lehetõségnek – mint kiderült – nem is olyan alacsony az ára: a kovácsnak nyitástól zárásig folyamatosan bemutatókat kell tartania, az odalátogatók szórakoztatására, s közben beszélgetni az érdeklõdõkkel. Kocsy Márton, akinek a hétköznapokban is hasonló a munkaköre, sokkal fárasztóbbnak érzi a bemutatózást, mint a napi munkamenetet. Idén ráadásul az eddigieknél egy héttel tovább, január 1-ig tart a vásár. A kereskedõk ezzel kapcsolatos legnagyobb aggálya, hogy karácsony után akár tizedére is csökkenhet a forgalom. Más képet fest a Jókai téri bódésor, ahol egyébként csak 23-ig árusítanak. Itt is  akad ugyan egy-egy kézmûves termék, de a talpbetéttõl kezdve a mikroszálas csodakendõn át egészen a biopárnáig terjed a paletta. Az itteni vásározók a hipermarketben már jól bevált akciókkal csalogatják magukhoz a vásárlókat abban a reményben, hogy nemcsak a bérleti díjra valót keresik meg karácsonyig. Az egyik legoptimistább kereskedõ közülük a gyertyákat és mécseseket áruló krisnahívõ volt, aki a hvg.hu-nak elárulta, hogy háromhetes vásár végére kétmillió forintos árbevételre számít. Ebbõl feltehetõen nem lesz nehéz kigazdálkodnia a 300 ezer forintos bérleti díjat, s a járulékos költségeket kivonása után is legalább 50 százalékos haszon marad a zsebében. Persze csak akkor, ha forgalma a terveinek megfelelõen alakul. Egyelõre minden jel arra utal, hogy a december közepéig tartó enyhe idõ meghozta szerencsét. A forgalmat illetõen nincsenek különösebb aggályai a tönkölypelyvával töltött gyógypárnát áruló hölgynek sem. A kereslet ugyan a tavalyihoz képest némileg visszaesett, de az árukészletet így is folyamatosan tölteni kell – válaszolta a hvg.hu kérdésére. Eddig átlagosan nap 40 darab kelt el a mérettõl függõen 1-6 ezer forint közötti áron kapható párnából. Ezeket, mint mondta 8 éve készítik és árulják kizárólag a vásárokon, de a bevételt soha nem tudják elõre megsaccolni. A standdíj szerinte biztosan visszajön, a tényleges haszon nagyságát pedig csak december 23-án lehet majd tudni. A hétvégékben reménykednek A legvegyesebb árukínálat ellenére a legkisebb érdeklõdés a SYMA csarnoki rendezvényt övezi. Legalábbis ez derült ki a hvg.hu-nak nyilatkozó kereskedõi panaszokból. Csalódottak, mint mondták, a kevés látogató miatt elõre prognosztizálható gyenge forgalom miatt. Pedig, ha a december 9. és 23. közötti hétvégéken nem keresem meg a januártól márciusig tartó uborkaszezonra valót, kénytelen leszek más állás után nézni – mondja elkeseredetten az egyik, a hvg.hu-nak nyilatkozó tucatárus. Elsõsorban a hétvégékben reménykedik a babzsákfoteleket a vásáron most elõször árusító hölgy is, mivel az érdeklõdés hétköznapokon elég hektikus: egyik délelõtt 10-et elvittek, a következõ nap pedig egy fotel sem fogyott. A kevés vásárló közül szerinte a fiatalok látják a legtöbb fantáziát az akciós szettekben. Van olyan állítólag, aki a nappaliját is ilyen ülõalkalmatossággal rendezi be. A vásár legnagyobb hozománya a cég számára azonban mégsem a háromhetes forgalom. Sokkal inkább az, hogy a vásáron nézelõdõk többsége megtalálja a céget az interneten, ahol folyamatosan rendelnek Tíz cégbõl egy sem volt itt tavaly - meséli az immár 14 éve vásározó férfi, aki szerint ez ékes bizonyítéka annak, hogy nem éri meg itt lenni. A statisztikák azonban arról tanúskodnak, hogy a kereskedõk közel egynegyede, körülbelül 30 cég minden évben visszatér – hangsúlyozza a kereskedõi elégedetlenségen kicsit sem csodálkozó rendezvényszervezõ. Havas Patrik, aki a SYMA csarnokbeli karácsony vásár felelõse, a hvg.hu-nak elmondta: évrõl évre állandó helye van a csokoládéárusnak, a szõnyeg-, illetve az ékszerkereskedõnek. Nekik bizonyára megéri itt lenni. Szerinte az általános érdeklõdést az is jól mutatja, hogy októberben kezdték el hirdetni a standokat, de egy hónappal a nyitás elõtt már elfogyott mind a 115 árusító hely. Annak ellenére, hogy a rendezvényszervezõ beismerte az évrõl-évre bõvülõ plázapiac idõszakos akcióival egyre több látogatót von el a csarnoktól, szemernyi kétsége sincs affelõl, hogy az utolsó héten a SYMA vására beváltja a kereskedõk hozzáfûzött reményeit. Három év alatt egyetlenegyszer sem készült statisztika a látogatottságról, ám az utolsó két nap rendszerint megtelt a csarnok - emlékezik Havas. Salgó Andrea Mennyit kaszálnak a kereskedõk a karácsonyi vásárokon? HVG, 2006. december 18.